Sziasztok!
Ez itt az IdeoLog című műsorunk, ami nem objektív és tárgyilagos, hanem
szubjektív, értékítéletekkel teli, és azért készül, hogy lássátok, hogy más
emberek (ez esetben ti, a nézőink) hogyan gondolkodnak a világról, milyen
eszméket vallanak, illetve világnézettel rendelkeznek. Ezt a sorozatot
hallgatva kicsit kiszakadhattok a véleménybuborékotokból, és olyan
gondolatokkal találkozhattok, amelyekkel nem feltétlenül értetek egyet.
Ebben a
részben Bencével készítünk interjút a pogányságról vagy másnéven a
paganizmusról. A pogányság sok mindent takarhat, ezért elsősorban nem az ő
hitéről lesz szó, hanem a pogányság eredeti jelentéséről, annak eltorzulásáról,
és arról, hogy a kereszténység szemében ki számít pogánynak. Ezután fogunk a
személyes hitére rátérni.
1. Mindenek előtt, kérlek arról beszélj, hogy mit jelent a „pogány”, mint kifejezés, és hogyan alakult ki?
A keresztény hittérítők az
ókorban két szót használtak a nemzsidó népekre:
Etnosz: törzs, törzsi módon
élő ember (görög szó).
Paganus: paganusz (vidéki ember) (latin szó)
Szándékosan emeltem ki a „nem zsidó” jelzőt, ugyanis az ókeresztény időszakban Jézus tanításait csak a zsidók felé terjesztették, a „pogányokat” nem érdekelte az új vallás, sőt idegennek hatott számukra, és a prédikátorok sem foglalkoztak velük túlságosan.
(Ezt Papp Gábor: „szent
István uralkodása” című előadásából tudtam meg, ahol szót ejt a kereszténység
eredeti tanításairól is, hát István idejére sok minden megváltozott).
2. A kereszténység szemében ki számít pogánynak? Ez azért érdekes, mert – ha jól tudom – a pogányságba régen az ateisták és az agnosztikusok is beletartoztak.
Jogos az észrevétel, mivel
fent már tisztáztuk a szó eredetét, most nézzük, később hogyan torzult el ez a
kifejezés: A középkortól kezdve egészen máig azt állítják az egyházak, hogy
mindenki pogány, aki nem keresztény, így az ateisták, muszlimok, zsidók,
hinduk, taoisták is, ha nem veszik fel a kereszténységet, az utolsó ítélet megtörténtekor
mind a pokolra kerülnek.
3. Részükről ez végül is érthető gondolat, nem?
Érthető, de ez is azt
mutatja, hogy a kereszténység már nem a régi, a tanítványok nem fogadták meg a
mester szavait.
4. A többistenhívő vallásoknak vannak közös jellemzői vagy tanításai?
Köszönöm a kérdésed, és ahogy egyre többet olvastam, kutattam a témában, igen, találkoztam néhány közös ponttal. Sokszor az egymástól nagyon távol eső népek hitvilágában is felfedezhetőek közös törvények, tanítások:
A természet és az élővilág tisztelete: „csak annyit veszünk el, amennyit kell.” Erre az őslakos amerikaiak (nem nevezem őket indiánoknak, mert ezt a megnevezés téves) és az afrikai törzsek hitét hozom fel példaként, ahol minden egyes elejtett vadért először engedélyt kértek a vadászok, és csak aztán öltek, vigyázva, hogy ne essenek túlzásokba.
A holtak tisztelete: az elhunytnak meg kell adni a végtisztességet.
Erkölcsi tanítások: bátorság, tisztesség, igazságosság, hősiesség.
Az ember is az istenek teremtménye, de NEM FELTÉTLENÜL a legtökéletesebb. (Jó példa erre Prométheusz mítosza, a tűz adománya nélkül az ember nem különbözne az állatoktól.)
Az emberek kölcsönös
tisztelete egymás iránt: mindenki betartotta a több évezredes íratlan
törvényeket:
Az iszlám felvétele előtt
az arabok körében mindenki betartotta a vendégbarátság szokását:
Az üldözött, aki ezekkel a szavakkal: „én hozzád járuló vagyok”, egy szabad beduin sátrába lépett, és a befogadó minden ellenség ellen köteles volt megvédeni őt, akárcsak vérbeli rokonát.
Vértestvériség: ez a szokás a nomádok körében volt a legelterjedtebb, legjobb példám erre a magyar vérszerződés. Mind a hét vezér haláláig hű maradt az esküjéhez, és még az utódaik is.
Negatív példaként viszont
itt a vérbosszú gyakorlata is, amely a nomád népek (például beduinok, mongolok)
körében állandó feszültséget szült az egyes törzsek közt, és lehetetlenné tette
az egyesülést, egészen egy erőskezű vezér fellépéséig:
Mohamed nem csak próféta volt,
de hadvezér is.
Dzsingisz kánnak utoljára a saját vértesvérével, Dzsámukával is le kellett számolnia, hogy egyesítse a mongolokat, akik folyamatosan egymás ellen háborúztak.
5. Aki arra gondol, hogy ezek közül több a kereszténységben is megtalálható, téved?
Nem teljesen téved, mert a
kereszténység alap tanítása a szeretet és a béke, de emellett a mértékletesség,
a szerénység is, ami viszont ismeretlen fogalom a mai egyházvezetők körében.
6. Most pedig, kérlek beszélj a saját hitedről. Mi is ez pontosan, és mióta gyakorlod?
Nagyjából hét éves
koromban találkoztam először a kereszténység erőszakos oldalával:
Rákérdeztem a hittanórán, hogy egy kisgyermek hogyan lehet már eleve bűnös. A tanárom erre elég keményen próbálta a fejembe verni, hogy: „az első emberpár bűnössége miatt, és ezen nem tudunk változtatni.”
Ez így önmagában kevésnek
tűnhet, de mindig is felfigyeltem a Bibliában néhány furcsaságra:
Ha Isten tényleg olyan jó, miért irtotta ki az emberiséget, egyetlen család kivételével?
Én magam (csak ha
kérdezik) így szoktam megfogalmazni a saját hitemet: „a magyar ősvallás híve
vagyok”.
Ez nálam a következőket
jelenti:
Legfőképpen két istent tisztelek, az Atyaistent, akinek sok neve van: Öregisten, Arany atya, Tengri, vagy a MAGYAROK ISTENE, Igen, ez a név csak a hamisítás miatt olvadt össze a keresztény istenképpel, vagyis Petőfi – még ha nem is tudta – a magyarok ősi istenére esküdött fel.
Tengri a világ teremtője, az élet a földön az ő, és Földanya, más néven Boldogasszony nászából született.
Rangban alattuk állnak a
természet istenei, és istennői:
Nap atya (a népmeséinkben
Napkirályként nevezik).
Hold anya: a nap női párja
Szélkirály: a szél istene
Hadúr: a háború, és a tűz istene, ő kovácsolta Atilla ősapánk kardját.
Mellettük imádkozom az őseimhez, akikkel meditáció útján tudok találkozni, ilyenkor látom az őrző állataimat is, akik ugyanazt a szerepet töltik be, mint az angyalok az Ábrahámi vallásokban: védelmeznek.
A hiedelemmel ellentétben nem kell füvet szívni ahhoz, hogy látomásaim legyenek.
Ebben a világképben is szerepel a rossz isten, aki folyamatosan azon munkálkodik, hogy tönkre tegye az isten – ember kapcsolatot, és a világot az örök sötétség, és szenvedés járja át. Őt is sok néven nevezték a régiek: Ártó szellem, Udag, Ártány, Ármány, (a zoroasztrizmusban Áhrimán néven ismert, mind a mai napig) aki nem nyíltan hadakozik Tengrivel, hanem az emberek lelkébe, és elmélyébe költözteti a haragot, és a gyűlöletet, ezzel a két jó barátot egymás ellen fordítva.
A vallás két legfontosabb tanítása itt is a természet, és egymás tisztelete. A tudás keresése (nem bűn álomfejtésről, jóslásról szóló könyveket olvasni, gyógynövényekből orvosságot készíteni), és, hogy mindenki maga felel majd a cselekedetiért a halálakor, tehát nincs mindenkinek megváltás.
Halálunk után felmegyünk az égbe, és a Hadak útjáról figyeljük, óvjuk a magyarokat, de szeretteinknek így is tudunk útmutatást adni, és mindig mellettük maradunk (nekem is volt szerencsém egy meditáció alkalmával feljutni a csillagokig).
Nem ilyen környezetben
nevelkedtem, de mindig vonzódtam a természethez. Nem lázadásból választottam
ezt az utat, és ki tudja, mi vár még rám, ha az égiek kegyesek lesznek hozzám.
7. Sokat emlegeted a természet tiszteletét, ami érthető, hiszen – hogy úgy mondjam – örökzöld téma manapság. Tudunk olyan nézetekről, amelyek úgy tartják, a kereszténységnek elvitathatatlan szerepe volt és van annak a káros és téves lelkületnek a kialakulásában, amely a világot kizsákmányolja és végső soron önmagára, tehát az emberiségre is káros hatással van. Erről mit gondolsz?
Jó kérdés, és ahogy én
látom, igaza van azoknak, akiket megemlítesz. Ha az egyház tényleg Jézus
eredeti tanait követné, a természetet is ugyanolyan értékesnek tartaná, mint az
embereket.
8. Itt első sorban a környezethez való hozzáállásra és az
élővilággal való együttélésre gondoltam, ökológiára.
„Szaporodjatok, és uralkodjatok a természet felett.”
Ez
az egyetlen parancs a keresztény istentől (aki egyébként azonos a zsidó Jáhve-val)
amit az emberiség teljes mértékben, és töretlenül követ.
Az
ábrahámi vallások szerint az ember a teremtés csúcspontja, és jogában áll
uralkodni a természet felett.
9. Ugyanakkor tanulmányok egész sora mutatta ki, hogy a természeti környezet radikális átalakítása, pusztítása nem a keresztény Európa privilégiuma, a világ más tájain, például Észak-Burmában, vagy az angkori civilizáció Kambodzsában, a nyugati kultúrától és a kereszténységtől teljesen függetlenül hasonlóan látványos eredményeket ért el környezetének tönkretételében. Valamint olyan – szintén nem alaptalan – meglátások is terjednek, hogy Európa a kereszténységnél sokkal régebbi hagyományaira támaszkodva, a Bibliának olyan olvasatát adta, amely jól alátámasztotta a természet feletti uralom eszméjét, azonban eltávolodott az ember teremtésben játszott szerepének eredeti, bibliai felfogásától. Ha valaki ezek közé a régebbi hagyományok közé esetleg azokat is odatenné, amelyeket te pozitív példának hoztál fel, mit válaszolnál neki?
Az, hogy az ember házat
épít magának, hogy ne a szabad ég alatt aludjon, az nem baj, a baj az, ha a
pusztítás szándékosan történik. Ez igaz a kulturális pusztításra is:
Diego de Landa püspök a pogány vallás elleni hadjárata során összegyűjttette és megsemmisíttette az összes elérhető maja írást, kódexet. Alapos munkájának az eredménye az lett, hogy a maja írást csak a 20 században fejtették meg.
Angkor, és a maja városok
felépítéséhez a dzsungel közepén tényleg szükség volt a környezet
átalakítására, nem akarok mindent a keresztény vallás nyakába varrni.
10. Manapság a monoteista és
az ateista vallások a legnépszerűbbek, a politeizmus pedig nagyon ritka.
Legalábbis én még nem nagyon találkoztam vele; majdhogynem, te vagy az
egyetlen, akit, ha megkérdeznek, ismerek-e valakit, példaként mondani tudnék.
Azt tudjuk, hogy az ókorban még nagyon népszerű volt, de ahogy a zsidóság, a
kereszténység és az iszlám terjedni kezdett, majd végül a világ minden
szegletére eljutott, nehezen tudtak érvényesülni a többistenhívők. Milyen jövőt
látsz a többistenhitben?
Már sokat hallottam olyan
mozgalmakról, amelyek a régi hitrendszerekből merítenek (a brit szigeteken a
Wicca, druidizmus (régi kelta vallás), Khemetizmus (Ókori Egyiptomi vallás) de
ezek többnyire csak külsőségekben hordoznak vallási elemeket, VAGY a média
fordítja félre őket:
A Wicca vallást a legtöbben a boszorkányságról ismerik, viszont ez a vallás nem csak ennyiből áll: két istent tisztelnek, a férfit, és a nagy úrnőt (az ő jelképe a hármas hold).
Viszont arra is van példa, hogy az emberek tényleg komolyan veszik, hogy a régi, többezeréves szokásaikat akarják ápolni, például a hatalmas Oroszországban sok nép gyakorolja a sámánizmust, kevesen, de részt vesznek a régi, ószláv valláshoz köthető ünnepeken, fából faragják ki a régi istenek szobrait, és áldoznak előttük.
Irán ősi vallása, a zoroasztrizmus túlélte az iszlámot, a legtöbb követője Indiában él, de a hazájában is vannak tűztemplomok, ahol a hívek imádkozhatnak Áhurá Mázdához, a bölcs úrhoz.
Mint ahogy az egyik Ideolog
adásban említetted, Dél-Amerikában virágzik a katolicizmus. Ez azért van, mert
a spanyol és portugál hódítók a vallás ürügyét használva kiirtották az
őslakosok 99%-át, a túlélőkre pedig rákényszerítették a kereszténység
felvételét.
Ezek után valóságos csoda, hogy Peruban minden évben június 24-én ünneplik Cuscóban az inka Napfesztivált, az Inti Raymi-t (inti rájámi), mely a napisten, Inti előtt tiszteleg.
Hála az isteneknek,
Kelet-Ázsiában és Afrika egyes részein a hagyományos vallások meg tudták őrizni
a vezető szerepüket a kereszténységgel, és a később megjelenő iszlámmal
szemben, remélem ez így is marad.
Remélem, egyszer eljön az az idő, amikor nem fognak a „pogányokra” szúrós szemmel nézni, és mindenki nyugodtan dönthet úgy, hogy az istenekhez imádkozik.
Bence,
köszönjük a részvételt és az értékes gondolatokat, nektek, kedves hallgatók,
pedig köszönjük a figyelmet.
Amennyiben
ti is szeretnétek egy hasonló videóban nézeteiteket, filozófiátokat,
vallásotokat bemutatni, írjatok e-mailt nekünk az ideologiaktarhaza@gmail.com címre, tárgyként adjátok meg a
témát, amiről beszélni szeretnétek, illetve néhány sorban vezessétek fel
nekünk.
További
információkért ajánljuk a videó leírását, illetve a komment szekcióban való
böngészést és kérdezést.
Sziasztok!