Sziasztok! Ez itt az IdeoLog című műsorunk, ami nem objektív és tárgyilagos, hanem szubjektív, értékítéletekkel teli, és azért készül, hogy lássátok, hogy más emberek (ez esetben a nézőink) hogyan gondolkodnak a világról, milyen eszméket vallanak, illetve világnézettel rendelkeznek. Ezt a sorozatot hallgatva kicsit kiszakadhattok a véleménybuborékotokból, és olyan gondolatokkal találkozhattok, amelyekkel nem feltétlenül értetek egyet.

Ebben a részben Bogdány Barnabással készítünk interjút, aki 11 éves korában váltott vegetariánus életmódra, majd 9 évvel ezelőtt, 18 éves korában vegánra. Nem mellesleg Facebookon ő alapította az első magyar vega csoportot is, ami most már vegetariánus és vegán csoportként üzemel. Beszélni fogunk a veganizmus filozófiájáról, a különböző sztereotípiákról és a vegánokhoz gyakorta feltett kérdésekről is.

 

1.      Kérlek, először mutasd be a vegán filozófiát és világnézetet. Ugyebár veganizmusnak nevezzük azt, amikor egy vegán eszmei alapon vegán, és nem pedig egészségügyi okok végett. Hogyan alakult ki, milyen eszmék vagy vallások hatottak rá?

           

Szeretettel köszöntök mindenkit, Szia Robin! Köszönöm szépen a lehetőséget. Engedd meg, hogy előszőr az étkezés és életmód szempontjából vizsgáljuk a veganizmust majd utána térjünk rá a mögötte húzódó filozófiára.

 

Étkezés:

 

Egyszerűen mondva. A vegán étkezést követők nem esznek semmilyen állati eredetű dolgot. Lásd: hús, belsőség (pl. máj), tojás, tej, méz stb.

 

Életmód:

 

A vegán életmódot folytatók pedig kerülik, hogy bármilyen módon hozzájáruljanak ahhoz, hogy az állatok élethez való joga vagy szabadsága csorbuljon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azon felül, hogy nem esznek állati eredetű ételeket, nem vásárolnak olyan árucikket, szolgáltatást sem, ami ehhez kapcsolódik. Lásd: Nem hordanak bőrt, bundát. Nem használnak állatokon tesztelt kozmetikumokat.  Nem járnak cirkuszba, állatkertbe stb.

 

Filozófia:

 

Természetesen az étkezés és az életmód még csak egy szelete ennek az egésznek.

Igazán vegánnak az mondható (ahogy te is említetted) aki gondolkodásmódjában is az, tehát etikai megfontolásból vegán.

 

Ennek pedig sarokköve az állatok élethez és szabadsághoz való joga. Tágabb értelemben, hogy semmilyen módon ne ártsunk az állatoknak. És mivel ez a legtöbbször empátiából és egy erőszakmentes életre való törekvésből fakad… Még tágabb értelemben, hogy egyáltalán ne ártsunk semminek és senkinek.

 

Akinek van beleérző képessége, amivel egy másik élőlény lelkiállapotába tudja helyezni magát És aki szerint jó érzést okozni jobb, mint ártani. Az bizonyosan kerüli az erőszakot. Ez általában a hozzánk hasonlóakkal könnyebb, velük valahogy könnyebben vagyunk empatikusak. Gondolok itt a hozzánk hasonló gondolkodásúakkal, hozzánk hasonló származásúakkal, bőrszínűekkel stb.

 

A vegánságban az ember felismeri, hogy az állatok hozzánk hasonlóak:

 

o   Ugyanazon a bolygón osztozkodunk.

o   Az alapvető ösztöneink, biológiai szükségleteink megegyeznek.

o   Táplálkozás, fajfenttartás stb.

o   Érzelmeinkben is hasonlatosak vagyunk.

o   A legtöbb állat ugyanolyan jelét adja az érzelmeinek, mint az ember.

o   Amikor fáj nekik, sírnak, ordítanak.

o   Amikor félnek, elmenekülnek.

o   Amikor izgatottak, mozgékonyabbak lesznek.

o   Amikor fáradtak ásítanak. Lefekszenek, alszanak…

 

És most térjünk rá a vegánság történelmére:

 

A vegánság akkor kezdődött amikor az első ember volt olyan empatikus az állatokkal, hogy kerülte, hogy bármilyen módon bántsa vagy kizsákmányolja őket.

 

Egy ősi mitológia szerint ez az emberiség kezdetén annak aranykorában volt. Eszerint, az elmélet szerint, ekkor fajunk erőszakmentes életet élt.  Ebben az utópiában a vadászat, állattenyésztés és húsevés, illetőleg a mezőgazdasági munka ismeretlen és szükségtelen volt, mivel a föld bőségesen szolgált eleséggel minden élőlénynek. Ezt a mítoszt mások mellett feljegyezte Hésziodosz, Platón és a híres római költő Ovidius is

 

További írásos feljegyzéseink szerint ez a filozófia először az ókori Indiában és tőle függetlenül az ókori görög világban kezdődhetett. De jelen volt az ó-egyiptomi kultúrában, a buddhizmusban és az ókori kereszténységben is.

 

A “vegetáriánus” szót csak a 19. században kezdték használni azokra, akik kerülték a húst. 

Ekkor még nem létezett szó azokra is akik semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztottak, őket esetleg a “szigorú vegetáriánus” elnevezéssel illették.

 

A vegán kifejezést Donald Watson a brit Vegán Társaság társalapítója alkotta 1944-ben, ami kezdetben “tejtermék nélküli vegetáriánus”-t jelentett, majd “a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élnie”-re pontosodott.

 

 

2.    A veganizmus a vegetariánus életmódból és filozófiából alakult ki, ugyanakkor mai napig sokan összekeverik őket, annak ellenére, hogy ma már sokkal többet hallani a vegánságról, mint a vegetarianizmusról. Kérlek, a kettő közötti alapvető különbségeket mondd el a hallgatóknak, hátha a jövőben többen könnyebben meg tudják őket különböztetni. Sokan csak annyit fognak fel belőle, hogy „mindkettő ratyi, mert nem esznek húst, pedig abban van a vitamin”.

 

Induljunk ki ismét az étkezésből. A két étkezés közötti különbség legegyszerűbben megfogalmazva, hogy a vegetáriánusok nem esznek húst, a vegánok meg nem esznek semmilyen állati eredetűt.

 

A vegetarianizmus étkezést folytatók nem esznek olyat, amihez az állat halála szükséges. Azaz nem esznek húst, állati zsírt és belsőségeket sem; például disznó, csirke, hal, máj stb.

 

A vegetarianizmus mögött is van egy gondolatiság, de a szó inkább jelöli ezen étkezés formáját mintsem ideológiát. Ahhoz viszont, hogy valakit vegánnak nevezzünk elengedhetetlen a vegán ideológia és a kizárólag növényi alapú étkezés is.

 

Lássuk a hasonlóságokat és a különbségek ideológiai szempontból:

 

Vegetáriánusnak lenni lehet egészségügyi és vagy etikai megfontolásból is. Ahhoz viszont, hogy valaki vegán legyen ahhoz jellemzően mindkettő szükséges (később kifejtem, hogy miért). A vegetarianizmus etikai szempontból természetesen egy tőről fakad a veganizmussal csak nem annyira kiterjesztett.

 

Az etikai megfontolásból vegetáriánussá vált embereknek nem fér bele az értékrendjébe, hogy az állatokat megöljék, legyen ennek az oka bármi: élelmezés, árucikként, szolgáltatásként való felhasználás.

 

Ellenben tejet, tojást, mézet fogyasztanak. És mivel a legtöbb vegetáriánus nem csak háztáji tejet vagy tojást fogyaszt ezért ők vagy kevésbé empatikusak, mint a vegánok, (mert számukra elfogadható állatok millióinak mérhetetlen szenvedése, amit a tej és tojás ipar okoz) vagy egyszerűen nem tudják, hogy ez a két ipar mivel jár az állatokra nézve.

 

Azok a vegetáriánusok (már ha egyáltalán létezik ilyen), akik pedig kizárólag háztáji tejet vagy tojást fogyasztanak. Tehát úgy szerzik be ezeket az állattól, hogy az egyáltalán nem szenved, és még csak semmilyen hátránya nem is lesz. Azok bár empatikusság szempontjából egyazon szinten vannak a vegánokkal, étkezésükben mégsem azok.

 

 

3.      Egy vegán hogyan tudja pótolni az állati fehérjéket? Milyen módszerek vannak erre?

 

Az állati fehérjét sehogyan. A fehérjét növényivel. Az állatit Sehogyan. Hiszen ez nem megoldható úgy, hogy az állatnak ne essen bántódása, vagy ne zsákmányoljuk ki. De még ha megoldható is (lenne). Mondjuk laboratóriumban növesztett húsból. Vagy esetleg az előző válaszomban említett olyan módon, hogy az állatnak semmilyen hátránya ne származzon ebből… Felesleges.

Sőt amikor az ember belegondol, hogy az ember az egyetlen élőlény, aki csecsemő kora után is tejet fogyaszt, ráadásul egy másik emlősét. Illetve, hogy a tojás biológiai funkcióját tekintve a menzesszel feleltethető meg. Vagy hogy a méz lényegében a méh hányása. Akkor már talán undorítónak is tarthatja ezeket a dolgokat nemcsak feleslegesnek.

Helyette növényi fehérjével. A növényekben minden tápanyag megtalálható, ami egy egészséges étkezéshez szükséges. A fehérje is. Ugyan vannak tanulmányok, hogy a B12-t nehéz beszerezni vegánként, és hogy azt érdemes mondjuk étrendkiegészítő formájában pótolni. Ám ennek sem az az oka, hogy az csak az állati eredetű “ételekben” lenne megtalálható.

Ez amiatt van, mert a B12-t bizonyos baktériumok termelik, amik a növényeken találhatóak meg, viszont a növényvédőszerekkel kezelt zöldségeken gyümölcsökön már aligha található meg ez a baktérium. 

Ha tehetjük emiatt is érdemes szabadföldi, bio zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani. Más esetekben pedig étrendkiegészítő formájában fogyasztani. Viszont azt szeretném leszögezni, hogy nem vagyok dietetikus, mindenkit buzdítok az egyéni kutatómunkára a témában.

 

4.      Sokan azt mondják, hogy a vegán életmód éppen annyira egészségtelen, mint az, ha valaki nonstop húst hússal eszik. Éppen ezért a legtöbb tudós azt javasolja, hogy együnk állati eredetű ételeket is a növényi alapúak mellé, persze megfelelő mértékkel. Szóval, nekem az a tapasztalatom, hogy tartsuk meg a balanszot, és mind a veganizmus, mind a karnizmus, tehát a húsevőség önmagában nem jó a testünknek. Ez szerinted igaz? Vagy még ha igaz is, akkor is lényegtelen, hiszen filozófiai oldalról megközelítve ez nem számít – avagy egy áldozat, amit meghozol az állatok érdekében? Vagy hogyan kell ezt elképzelni?

 

Az előző válaszomból kiderül, hogy úgy gondolom, hogy növényi étrenden lehetséges teljesértékű étkezést folytatni. Tehát minden mikro és makro tápanyag megtalálható a növényekben amire az embernek szűksége van. Nem csak úgy gondolom, hanem úgy is tapasztalom.

 

Tegyük fel, hogy ez igaz. Akkor nemhogy nem áldozat, hanem annak, aki törekszik arra, hogy szelíd, szeretetteljes életet éljen annak ez a természetes. De akkor csak a kedvedért játszunk el a gondolattal, és tegyük fel, hogy kiderül, hogy a vegán étkezés teljesen egészségtelen. Ez a saját farkába harap a kígyó esete. Ez azt jelentené, hogy az állatokkal empatikusabbak vagyunk, mint magunkkal, az emberekkel.

 

Korábban említettem, hogy a vegánsághoz szükséges az etikai és az egészségügyi indíttatás is. Az etikai eddig sem volt kérdés, de az egészségügyi részére itt a válasz. Az, hogy az ember felismeri, hogy az állat sok szempontból hasonló az emberrel. És emiatt empatikusan igyekszik velük viselkedni, az nem azt jelenti, hogy nincs egy fontossági sorrend.

 

 

5.      A mindenevő emberek nagy része is tapasztalataim szerint úgy gondolja, hogy a nagyüzemi állattartás inhumánus (azaz embertelen), ugyanakkor a tanyasi, hagyományos állattartást nem vetik meg. Neked mi a véleményed erről? Önmagában az állattartás (akármilyen módon zajlik is), kínzás vagy kizsákmányolás? Például a háziállattartás erkölcstelen a vegán erkölcsrendszerben? Pl. kutyatartás, hörcsögtartás stb. Ha igen, miért gondolod így?

 

Az állattartás önmagában még nem kínzás vagy kizsákmányolás. Az, hogy a vegán erkölcsrendszerbe ez belefér -e az attól függ, hogy sérül-e az adott állat élethez vagy szabadsághoz való joga. És itt az életet nyilván egy minőségi életnek értem.

 

Az, hogy kizsákmányolás-e azt pedig onnan tudjuk, hogy van-e olyan erőforrása, amit túlzott mértékben veszünk igénybe. Túlzott alatt azt értem, hogy abból az állatnak hátránya származik, szenved.

 

Nem ipari állattartásban is előforduló példák a kizsákmányolásra:

 

o        Erőszakkal betanított állatok,

o        Nem megfelelő méretű és minőségű élettér az adott állatnak. 

o        Túlzott szaporítás 

o        A kisbocinak szánt tej eltulajdonítása

o        A méhkirálynőnek szánt méz eltulajdonítása a méhektől

 

 

6.      Ha az ember megfej egy tehenet, az kizsákmányolás. Ha elvesszük a méhektől a mézet, szintén. Ha elvesszük a tyúk fészkéből a megtermékenyítetlen tojást, szintén. Az ehhez hasonlók gyakran felháborodást keltenek, hiszen egy állatnak papíron nincs tulajdona – mégis kizsákmányolásnak számít. Miért?

 

A kizsákmányolás nem azt jelenti, hogy valamit eltulajdonítunk. A kizsákmányolás jelentése valamely erőforrás túlzott mértékű használata. Egy állat esetében a túlzott mérték azt jelenti, hogy neki hátránya származik belőle. Egyébiránt pedig, hogy egy élőlénynek mi a tulajdona azt nem a papír határozza meg. Tehát lehetséges úgy eltulajdonítani, hogy nem zsákmányoljuk ki.

 

A kizsákmányolás természetesen nem fér bele a vegánságba, hiszen az előbb említettem, hogy az állatnak hátránya származik belőle. És mivel az eltulajdonítani pedig azt jelenti, hogy jogtalanul veszünk birtokba valamit, ami magában hordozza, hogy az eredeti tulajdonos kárára. Ezért az állattól eltulajdonítani sem vegán.

 

Például egy tehén a boci számára több mint elegendő tejet termel a vemhessége alatt, 

és szívesen adja nekünk, és úgy fejjük meg hogy abból neki semmi baja nem lesz akkor ez bele tud férni a vegán etikába.

 

Például egy csirke megtermékenyítetlen tojását szívesen adja nekünk, és semmi baja nem lesz belőle szintén bele tud férni a vegán etikába.

 

 

 

7.      Van, amikor a vegánok is túltolják. Régebben fél évet töltöttem egy vegán csoportban azért, hogy lássam, miket posztolnak a vegánok. Érdekelt. Sokszor olyanba futottam, hogy fiatal anyukák hierarchiát állítottak fel az ember és az állat között, és sokszor azt tapasztaltam, hogy a hierarchiájuk tetején az állat volt, az alján pedig a saját gyermekeik. Én ezt már túltolásnak érzem. Gondolok itt arra, amikor egy anyuka kiírta, hogy lódarazsak fészkeltek be hozzájuk, de a 4 éves gyereke sajnos allergiás a darázscsípésre. Ennek ellenére ő nem akarja kiirtani a darazsakat, mert joguk van ott élni. Javasolták neki, hogy a gyerek barátkozzon meg a darazsakkal, mire ő így tett. Nekem ez már sok volt. Neked mi a véleményed erről? Szerinted is túltolás vagy ez így van rendjén?

 

Az, hogy az ember felismeri, hogy az állat sok szempontból hasonló az emberrel. És emiatt empatikusan igyekszik velük viselkedni, az nem azt jelenti, hogy nincs egy fontossági sorrend.  Természetesen a szeretteim sok szempontból fontosabbak nekem, mint a többiek. 

Legyen szó akár emberről vagy állatról. Minden helyzetben van békés megoldás. Úgy ahogy a darazsaknak megvan a szabadsághoz és az élethez való joguk ugyanúgy megvan az embernek is ez a joga.

 

Az embernek joga van rendelkezni az otthona felett. A felett is, hogy oda kiket enged be.

Ez alól nem kivételek a rovarok, bogarak sem. Én ebben az esetben a darazsakat jogtalan behatolóknak látom. Szóval a felvetés, hogy joguk van ott élni azt szerintem az dönti el, akinek az otthona. 

 

Abban az esetben, ha ez az anyuka úgy dönt, hogy szívesen látja a darazsakat. Akkor vagy alakítsa úgy, hogy a gyerek távol legyen a darazsaktól. Vagy szűntessék meg a gyerek allergiáját. Másként, könnyen lehet, hogy a gyermeke életét veszélyezteti.

 

Egyébként meg teljesen vegán megoldásnak tartom, ha kitelepítik onnan a darazsakat. Így a gyerek is biztonságban tudható és a darazsaknak is megmarad az élethez és a szabadsághoz való joguk.

Összegezve mindig van olyan megoldás, hogy az állatok és az emberek békében éljenek együtt, anélkül, hogy az állatokat feljebb helyezzük az általad említett hierarchián az embernél. mindig van vegán megoldást.

 

 

8.      Amazónia szinte minden éveben lángokban áll, ugyanakkor viták vannak arról, hogy az miért van. A vegánok szerint ember által elkövetett szándékos gyújtogatásról van szó, mivel sokan azt akarják elérni, hogy az erdő helyén szóját termeszthessenek. Ennek okán pár éve kaptam a vádat, hogy miattam ég az erdő, mivel marhahúst ettem, és a marha a brazil szóját eszi. Azt, ami miatt most az erdő ég. Érdekes megállapítás, bár nem gondolom, hogy import növényeket esznek a hazai marhák. Ugyanakkor sokszor azt érzem, hogy lelkiismeret furdalásomnak kellene lennie minden étkezésnél. Bűntudatot próbálnak bennem generálni, ami szerintem nem megoldás. Szerinted?

 

Köztudott tény, hogy a mezőgazdaság felelős leginkább az erdőirtásokért.

A világ agrárterületeinek felén négyféle növény osztozkodik: szójabab, búza, kukorica és a rizs. Ezeknek csak töredéke kerül emberi fogyasztásra, legnagyobb részét takarmányként használják fel.

Amennyi energia, víz és terület szükséges a hús előállításához, ugyan ezzel az erőforrásokkal több ember jól lakhatna, ha ugyanazon a területen növénytermesztés folyna és ráadásul sokkal környezetbarátabb is lenne.

 

Az már csak a jéghegy csúcsa, ha szándékos gyújtogatással jutnak mezőgazdasági területekhez. Viszont szerintem sem megoldás a bűntudatkeltés. Inkább ezeknek az adatoknak és a vegán filozófia szélesebb körben való megismertetését látom megoldásnak.

 

 

9.      Sok sztereotipikus dologgal találkoztam már, ami a vegánsággal kapcsolatos. Például még én is beleszaladtam olyanba, hogy a vegánok csak vegán vizet ihatnak, vagy csak vegán lisztet ehetnek. Azt gondolná az ember, hogy én vagyok a hülye, de valóban vannak boltok, ahol túltolták ezeket a vegán élelmiszeres dolgokat, és valóban árulnak vegán lisztet, amire szó szerint ez van írva. Sokszor azt érzem nagy élelmiszerláncoknál is, hogy csak marketingfogás, és nem gondolják komolyan a vegán dolgokat, csupán piaci rést látnak benne. Mit gondolsz erről?

 

Manapság divat lett vegánnak lenni. Emiatt már sok cég igyekszik minden vegán terméken ezt szép nagy betűkkel jelezni is. Akinek szempont, hogy csak ilyen termékeket vásároljon annak ez egyébként praktikus.

 

Nem mindegy, hogy az ember messziről jól látja, mi az, amit megvehet vagy végig kell olvasnia egyesével minden összetevőt. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg olyan termék van, amiről ember nem gondolná, hogy tartalmazhat állati eredetű összetevőt. 

 

Említek példákat:

 

Például kármin. Piros bogarakból készült piros színezék. Üdítőitalok, cukorkák válnak tőle nem vegánná. Zselatin csontból. Az átlagos gumicukor “gumi” része. Paprikás chipsben mit keres a tejsavó(?) És csak egy érdekesség, hogy a tejsav vegán. Aki nem hiszi, járjon utána.

 

Tehát ebből a szempontból jó hogy még könnyebben meg tudom állapítani hogy mit ehetek és mit nem. De amikor az egyértelműen vegán dolgokra ráírják, hogy vegán. Na azt már én is tartom inkább csak marketing fogásnak… Például. amiket te is említettél: víz, liszt…

Kicsit olyan, mint amikor a vízre ráírták nagy betűkkel, hogy 0% zsír, 0% kalória.

 

10.   Van olyan ismerősöm, aki csak pózervegán. Gondolom sok ilyen van, akik instán és Youtube-on nagy vegánok, de a hétköznapokban simán beugranak a mekibe egy dupla marhahúsos bureszért. Sőt, olyan vegánt is ismerek, aki húsfeldolgozóban dolgozik. Lehet így valaki igazi vegán, vagy úgy van, ahogy gondolom, és van egy kifejezetten pózer rétege is a vegánoknak, akik többet ártanak a pózerkedéssel, mint amennyi hasznot hoznak?

 

Ha valamiből divat lesz, az egy kétélű fegyver. A jó része, hogy az adott dolog több emberhez jut el. A kevésbé jó része viszont, hogy általában hígul a közeg.

 

Megjelenhetnek a vegán gondolkodást csak részben magukénak érző, ellenben annál hangosabb vegánok, pózer vegánok. Amíg egy pózervegán a vegánság gondolatisága szerint cselekszik azzal úgy gondolom semmi baj nincsen. Az hiteles reklám. 

 

11.  Sokszor előfordul az, hogy az interneten agressszívabb vegánok pokolra küldenek bárkit, aki húst eszik. Megítélésem szerint ez kontraproduktív, hiszen nem verbális vagy fizikai erőszakkal lehet megtéríteni másokat (ha egyáltalán meg kell téríteni). Példamutatással talán lehet, de erőszakkal inkább csak megutáltatja az adott emberrel ezt a filozófiát vagy életmódot. Mit üzensz az agresszív vegánoknak, illetve azoknak, akiknek ilyen negatív tapasztalataik vannak velük kapcsolatban?

 

Teljes mértékben egyetértek, hogy a példamutatás a legjobb módja annak, hogy hitelesen ismertessük meg ezt az életmódot. Saját példámat tudom javasolni. Én csak azoknak mesélek erről, akit ez érdekel is. Azoknak, akik pedig agresszív rábeszéléssel találkoztak, azt üzenem, hogy ne a vegánságot írják le ezzel.  Ez csupán az adott embert jellemzi.

Ismerjék meg a vegán gondolkodásmódot, járjanak kicsit utána, próbálják ki. 

 

 

Köszönjük az interjún való részvételt Barnabásnak, a hallgatóknak pedig a figyelmet.

Amennyiben ti is szeretnétek egy hasonló videóban nézeteiteket, filozófiátokat, vallásotokat bemutatni, írjatok e-mailt nekünk az ideologiaktarhaza@gmail.com címre, tárgyként adjátok meg a témát, amiről beszélni szeretnétek, illetve néhány sorban vezessétek fel nekünk.

További információkért ajánljuk a videó leírását, illetve a komment szekcióban való böngészést és kérdezést.

Sziasztok!