Sziasztok! Ez itt az IdeoLog című műsorunk, ami nem objektív és tárgyilagos, hanem szubjektív, értékítéletekkel teli, és azért készül, hogy lássátok, hogy más emberek (ez esetben a nézőink) hogyan gondolkodnak a világról, milyen eszméket vallanak, illetve világnézettel rendelkeznek. Ezt a sorozatot hallgatva kicsit kiszakadhattok a véleménybuborékotokból, és olyan gondolatokkal találkozhattok, amelyekkel nem feltétlenül értetek egyet.
Ebben a részben Csausszal fogunk interjút készíteni a nemzeti konzervativizmusról, aki nem vállalta a hangját a videóhoz, ezért az interjúját Frank Robin fogja felolvasni.
1. Kérlek, először is, foglald össze, hogy a nemzeti konzervativizmus mely ideológiák szimbiózisából keletkezett, illetve körülbelül mikor és hol? Van erre példa akár hazánkban is?
Sziasztok! A nemzeti konzervativizmus neve beszédes, mivel a nacionalizmus és a konzervativizmus keveredik benne. Ezért úgy gondoltam – bár egy relatíve új ideológiáról beszélünk – jobb lenne először külön-külön beszélni a kettőről.
A nacionalizmus elődjei, ahogy ti is leírtátok: a különböző törzsi szokások lehettek, de már az ókori görögöknél is megvolt a hellén öntudat (a városállami öntudat mellett). Ugyanez a rómaiaknál is megvolt. A római költő, Virgilius írásba is foglalta az időszámításunk előtti első században: „Haj, sok bú-baj után született meg a római nemzet!”. Itt a gentem, vagyis a ragozott gens szót használja, ami a családi kötelékek egy fajtája volt; mai szemmel talán a klánnak, vagy a dinasztiának felelne meg. Plinius, római író a Krisztus utáni első században, azaz néhány évtizeddel Virgilius után így ír Itáliáról: „Bárhol is legyen a nappali égbolt, Itália is ragyog a rabszolgáitól, portékáitól, műveitől és sikereitől, mindazoktól a kincsektől, amit még az istenek is megirigyelnének.”
Most pedig ugorjunk egy kicsit az időszámításunk utáni 4.-5. századba, amikor már jobban kialakult a Romanitas, azaz a római értékek rendszere. Ugyanígy, később a magyarságnál is volt törzsi öntudat, aztán hungarus-tudat. Jól látható, hogy a nacionalizmus – ahogyan a konzervativizmus is – erősen támaszkodik a múltra és a múltbeli kötelékekre, ezért hoztam a történelmi példákat is és persze azért mert leginkább ezekre van rálátásom.
A modern konzervativizmusnak is sok gyökere fellelhető a múltban. Hogy megint visszanyúljunk Rómához, gondoljunk csak a Caesar idejebeli Optimata pártra, Caesar nagy ellenfeleire. Ők akarták megőrizni a köztársaságot, ami biztosította a patríciusoknak a jólétet és a politikai hatalmat, valamint a néptribunusok vétójogával a köznép is képviseltette magát.
A francia forradalom alatt már mindkét ideológia megjelent, élesen körvonalazódva. A királypárti nemesek – konzervatívok – jelentős része Angliába menekült, vagy Normandiában vezetett hadjáratot. De a polgárosodás egyik legnagyobb állomásánál természetesen a városok es a falvak, a párizsiak és a vidékiek, a feudális rend és a nemzeti összetartozás ellentéte is kibontakozott. Bretagne-ban, a forradalmárok sok falunak felajánlották, hogy megkegyelmeznek, ha azok a francia nemzethez tartozónak vallják magukat, ahelyett hogy bretagne-iak maradnának. Az államosítások is azon az alapon voltak végrehajtva, hogy minden tulajdon a francia nemzet tulajdonát képezi.
Mégis, a nemzeti konzervativizmus, ez a különös utószülött tünemény és gyakorlói leginkább a polgári réteg gondolkodásából merítették az ihletet, hiszen eleve egy olyan világba születtek – a nemzeti konzervatívok mindkét generációjának egy kommunizmus utáni világban forrt ki az ideológiája – ami így vélekedett a dolgokról.
A kettő ideológia sokáig távol is maradt egymástól, amiben közrejátszhatott az Osztrák-Magyar Monarchia, egy többnemzetiségű monarchia konzervatívsága. Sem a nemzeti liberálisok (mint Petőfi), sem a nemzetiszocialisták (mint Hitler), sem az ultranacionalisták (mint Gavrilo Princip) nem tartották működőképesnek a monarchiát és a konzervatívokat is megvetették.
Tehát az ideológia mozgalmi előfutárait akkorra tenném, amikor felbomlott a monarchia és ezeknek az ellentéteknek a legfőbb oka. Magyarországon a nemzeti konzervatív mozgalom leginkább a korábbi monarchistákból formálódott és én 1919-re tenném kezdetét, a kommunisták hatalomátvétele után és a szegedi ellenforradalom kezdetekor. A királypuccs után, 1921-ben már egyértelművé vált az, hogy nem tér vissza a király, ezt a nemzeti konzervatívok is jelentősen akadályozták. Ráadásul erős volt a revízió eszméje is, amit minden párt vallott, ez pedig összekovácsolta a nemzeti és konzervatív, vagy reakciós oldalt. Tehát én az 1920 és 1944 közötti kormányt is nemzeti konzervatív-szerűnek nevezném, és ekkorra tenném a nemzeti konzervativizmus feltűnését. Nyugaton ez később volt, a hitleri világrend összeomlásával, de Gaulle és Adenauer hatalomra kerülésével 1949-ben és 1959-ben. Spanyolországban a polgárháborúban összefogtak a nacionalisták és a konzervatívok 1936-ban. Keleten a lengyel Pilsudski minősült konzervatívnak, akinek a célja az újonnan alakult lengyel állam megőrzése volt, ő 1925-ben került hatalomra. Tehát szerintem két generáció volt, amiből ők voltak az első generáció, a húszas évek elejétől egészen a hatvanas évek végéig élve virágkorukat Európa-szerte.
A kommunista időszak megviselte a nemzeti konzervatív mozgalmat, rövidesen szét is széledtek és jó ideig egybe is mosták őket a reakciósokkal és a fasisztákkal (lásd a „horthyfasizmus” szó gyakori használatát). A külföldi magyar irodalom persze még mindig foglalkozott a nemzeti konzervatívokkal, sőt, ekkoriban még a harmadik útról is születtek magyar nyelvű könyvek, de ezeknek a jelentősége elhanyagolható. A nemzeti konzervatívok 1945-ben jól láthatóan megbuktak.
A rendszerváltás utáni Magyarországon nemzeti konzervatívnak nevezném az 1995-ös fordulattól kezdve a Fideszt, de sok kisebb-nagyobb mozgalom is volt ami hasonlított. Őket másodgenerációsoknak hívnám. Márki-Zay Pétert konzervatívnak tartom, de nála nem igazán nyilvánult meg soha a nacionalizmus és a korszellem amerikai gondolkodásmódja is jelentős hatással lehetett rá, így őt csak neokonzervatívnak nevezném. Tehát egyelőre csak a Fidesz képviseli ezt az eszmét jelentősebben itthon. Nyugaton a republikánus elit egy része vette fel ezt az ideológiát a sorozatos választási sikertelenségek után.
2. Hogyan váltál nemzeti konzervatívvá? Milyen külső hatások értek, amiért ebbe az irányba fordultál? Család, barátok? Vagy esetleg saját magadtól fejlődtél ebbe az irányba?
Én progresszív és baloldali – de vallásos – családban nőttem fel, leginkább a barátaim között voltak konzervatívok. Részben ők vittek ebbe az irányba, részben saját magamtól kerültem ide.
3. A nemzeti konzervativizmus hogyan viszonyul a progresszivizmushoz? Illetve, Te hogyan gondolod: a progresszió és a tradíció egyaránt fontos lehet a fejlődéshez?
A társadalomról a haladásáról és a tradícióiról a nemzeti konzervativizmusnak nincs egységes képe. Egy olyan konstrukció, amiről minden nemzeti konzervatívnak egy eszmei alapon összeállított gondolatmozaik van csak a fejében. De minden egybeeső és egyenlő értékekkel rendelkező gondolathalmazt lehet egységesíteni. A nemzeti konzervativizmus viszont még olyan új, hogy senki sem egységesítette mesterségesen. A reakciói a haladásra és a szokásokra csak sejthetőek, de nem előrejelezhetőek.
Ha a saját gondolataimat vesszük alapul, a tradíció minden közösség origója, elhanyagolhatatlan viszonyítási pont, ami értelmet ad a közösségnek és kijelöli az útját és a rendeltetését. A nemzeti konzervativizmus esetében ez a szereplő a nacionalizmus, ami nemzeti rendeltetést jelöl ki. Ha jobban meghallgatjuk a modern nemzeti konzervatív politikusokat, mindegyik a nemzeti vagy a nemzethez kapcsolódó vallási hagyományokat fogja hangsúlyozni.
A progresszió különböző ideológiai halmazokból összeválogatott ideák összességeként is nézhető, a radikalizmusát nézve exponenciálisan növekvő. Ez a progresszió határozhatja meg a társadalom helyzetét és teljesítheti be azt a rendeltetést, amit az origó kijelölt, de minél távolabb esik, annál távolabb húzza az origót, ahogyan a progresszivizmus a valóságban is felülírhatja, megkérdőjelezheti az alapelveket.
Egy ilyen idézőjeles „függvénybe” pedig beilleszthetjük a társadalmi parabolát is, ami változóan fogékony a progresszióra, néha távolabb, néha közelebb kerülve hozzá. A parabola két az exponenciális függvényt metsző pontja a két tábor, az egyik az origóhoz van közelebb, a másik pedig az egyik progresszív ideához. Ez eddig pedig még csupán egy ötlet matematikailag és politikailag nem teljesen hiteles leírása volt, innen is láthatjuk, hogy milyen sokrétűen tudunk egy ideológián belül is látni egy problémát.
Vegyük alapul közösségünk egyre megosztóbb problémáját, a marihuána legalizálását. Kétfajta vélemény van: legalizáljuk és ne legalizáljuk. Vegyük az exponenciális függvényünket, aminek az origóhoz az y-tengelyen közelebb eső része a NE LEGALIZÁLJUK, R pontjához (ennek a távolságát a torzítás ellen védekezve a radikalizmussal fordítottan arányosan jelöljük ki) közelebb eső része a LEGALIZÁLJUK. A két függvény, ahogy mondtam két ponton fogja metszeni egymást. Minél közelebb van a társadalmi parabola egy pontja a két metszésponthoz, annál több ember van egy bizonyos véleményen.
Végeredményképp, a körülményektől függően azt vonhatjuk le, hogy két tábor jön ki, az egyik a tradícióhoz áll közel az y-tengelyen, a másik a progresszióhoz. Ezek lesznek a legnagyobb értékek, a politikában ezek a volumenű vélemények a dominánsak. Mint mondtam, a függvény kijelölése körülményfüggő, ezek tehát bármilyen volumenűek lehetnek. Ez még csak a funkció, az ábra, a politikai polarizálódás működésének ábrája, amivel szemléltetni szeretném a nemzeti konzervativizmus működésének egy részét is. Ez még csak a kezdet. Ha rendelkezésre állnának eszközök szívesen ábrázolnám ezt jobban kifejtve 3D-ben is, de senkit sem akarok még jobban megzavarni ezzel az egyébként is bonyolult és instabil elmélettel.
Tehát, kifejtettem a politikai oldalakat egy ötlettel kapcsolatban.
A nemzeti konzervativizmus a marihuána legalizációt nem nézheti nemzeti alapon, hiszen Magyarországon nem a nemzeti értékek és gondolkodás vagy vita része a marihuána. Ezért a hagyományos konzervatív alap fog dönteni, a konzervativizmus szerint a funkcionáló társadalmak fennmaradása nagyrészt az alapelvek kijelölésén és betartásán múlik. Jelenlegi társadalmunk kijelölt alapelve az addikcióból való kiszabadulás és a felelősségvállalás. Ez lesz az origó. Azonban a progresszív gondolkodásmódban a droghasználat is a személyi szabadságok része kellene, hogy legyen, hiszen a társadalmilag kijelölt alapelvek ezzel kapcsolatban évszázados tévhiteken múlnak. Jelöljük ki R pontot, ami szerint minden társadalmilag kijelölt alapelv a drogokkal kapcsolatban évszázados tévhiteken múlik. A magyarok 60 százaléka egyetért az orvosi marihuána legalizálásával a Závech Research szerint. Így egy kissé eltolt parabolát kapnánk a LEGALIZÁLJUK érdekében.
Fizikai kontextusba helyezve ez két mágnes, ami között egy különleges elektromágnes váltogathat, ide-oda csapódva, a társadalom helyzetét meghatározva.
És végső konklúzióm csupán matematikai: egy nemzeti konzervatív érdeke mindig az origó helyzetének megtartása lesz, úgy hogy a progresszió R pontja (3D-sen még egy nemzettel kapcsolatos pontot is ki tudnánk jelölni) mégis a lehető legmesszebb legyen, tehát – egyszerűbben fogalmazva – mi is alapelvek alapján való haladást szeretnénk. Nincs meghatározott érték, ezeknek a függvényeknek az értékei mind csak önkényesek, de a gondolkodásom és a közösség gondolkodásának matematikai leírásában nem a pontos eredményt, hanem a pontos jellemzést vettem figyelembe.
Persze a politika sokszor inkább érzelem, mint értelem, de abba kevés belelátásom van a saját érzelmeimen kívül. Amit tapasztalok másokon az mégis a kíváncsiság, a lázadás, valamint negatív értelemben egyeseknél a harag, ami motiválja őket.
Ez lenne tehát a nemzeti konzervativizmus, a progresszió és a tradíció kapcsolata az én értelmezésemben.
4. Milyen egy ideális állam? Monarchia vagy köztársaság? Melyiket preferálod jobban és miért?
A köztársaságot preferálom, ezzel együtt a társadalmi felelősséget is. Hogy Benjamin Franklint szabadosan idézzem, azok, akik feladják a szabadságot a biztonságért, egyiket sem érdemlik meg. Más szóval, akikben nincs elég felelősség, hogy a saját sorsukról közösen döntsenek, és nem rendelkeznek semmilyen elmaradottsággal, ami ezt gátolná, azok nem is érdemlik meg, hogy felsőbb parancsra elhozzák nekik a jólétet. Így tanulunk a hibáinkból.
5. Mi a véleményed a demokráciáról és a pártokráciáról? Lehetne változtatni ezen a politikai rendszeren? Vagy kérdezem úgy: rászorulna változásra Magyarországon, vagy jó így, ahogyan van? Fejtsd ki, kérlek!
A pártokrácia a demokrácia diszkrét szájkosara. Az államok működésében szükséges és elkerülhetetlen dolog, hogy ilyen nagy közösségek megszervezésére pártok és képviseletek álljanak fel, amik saját maguk döntenek az ügyeikről. Ez megkönnyíti az állampolgárok életét. Természetesen rászorul a változás, de ez nem strukturális, hanem reprezentációs tárgyú változás.
6. Egy nemzeti konzervatív hogyan viszonyul a valláshoz és a vallásszabadsághoz? Fontos, hogy mindenki gyakorolhassa a saját vallását? Illetve, egy nemzeti konzervatív lehet úgy is konzervatív, hogy közben nem hisz Istenben?
Orbán Viktor, a hazai nemzeti konzervativizmus egyik legnagyobb képviselője 1995-től vallotta magát jobboldalinak és 2002-ben tért meg, legalábbis, így szól a fáma. Azt kell levonnom, hogy lehet, mert a nemzeti konzervativizmus nem vallási értékekre támaszkodik.
7. Mivel a nemzeti konzervativizmus a nacionalizmust is magában foglalja, érdekelne, hogy mit gondolsz azokról az ultrakonzervatívokról, akik a nacionalizmust baloldali, alapvetően forradalmi, ezzel együtt tradícióromboló ideológiaként fogják fel? Szerinted van ennek alapja, hogy így gondolják?
Mint már említettem a Monarchiában például szinte csak ilyen mozgalmak voltak nacionalisták. Ezek a vádak sok esetben még ma is helytállóak. Nézőpont kérdése, hogy konzervatívok vagyunk-e. A nemzeti konzervatívok nem vágynak vissza a feudális vagy abszolutista rendbe, de egy fejlettebb törzsi rendszer viszont közelebb áll hozzánk, a nacionalistákhoz és az anarcho-primitivistákhoz is, mint egy ultrakonzervatívhoz. Feltételezhetjük harmadgenerációs nemzeti konzervatívok létezését is, akik szerintem csak hasonlóak, de ha annak tekintjük őket, akkor ők akár még ultrakonzervatívok is lehetnek, sőt vannak ultrakonzervatívok is, akik közel állnak a nemzeti konzervativizmushoz, sok konnacionalista például mindkettőt vegyíti. Tény viszont, hogy leginkább a polgári társadalom eszményének megtartásának igénye teremtette az ideológiát, ezért akik ezeket a vádakat megfogalmazzák, azoknak igaza van abban, hogy nem ugyanazt tartjuk konzervativizmusnak.
8. Mi a véleményed a szélsőjobboldalról vagy akár a fasizmusról? Össze tudnál velük fogni annak érdekében, hogy a progresszívek ne jussanak hatalomhoz? Vagy egy nemzeti konzervatív mindenképpen két tűz közé akar keveredni, és nem fog össze senkivel, akivel nem ért egyet mindenben?
Olyannyira össze tudnék fogni a fasisztákkal, hogy úgy gondolom, hogy a két ideológia nem is zárja ki egymást. Nyilvánvalóan a két generáció fősodratának a nagy része nem volt a fasizmus követője, mert a korszellem vezérelte őket, de bizonyos politikusok, mint pl. Gömbös Gyula kivételek voltak. A másodgenerációs nemzeti konzervatívok ideje alatt, ami a fénykorát valahol a Fidesz jobboldali fordulata (1995) és a Jobbik megalakulása (2003) közé tehető, minden a magyar Országgyűlésben lévő fasizmushoz közel álló politikus nemzeti konzervatívnak is vallotta magát. A fasizmus esszenciájában ugyanis nem történhet törés, ha az progresszív vagy konzervatív értékeket vall, ezek az ideológiák szinte kitérő egyeneseknek felelnek meg amelyek nem ugyanazokat a politikai, társadalmi esetleg metafizikai síkokat érintik.
Köszönjük az interjún való részvételt Csausznak, Robinnan a narrációt, a hallgatóknak pedig a figyelmet.
Amennyiben ti is szeretnétek egy hasonló videóban nézeteiteket, filozófiátokat, vallásotokat bemutatni, írjatok e-mailt nekünk az ideologiaktarhaza@gmail.com címre, tárgyként adjátok meg a témát, amiről beszélni szeretnétek, illetve néhány sorban vezessétek fel nekünk.
További információkért ismételten ajánljuk a videó leírását, illetve a komment szekcióban való böngészést és kérdezést.
Sziasztok!