Sziasztok! Ez itt az IdeoLog című műsorunk, ami nem objektív és tárgyilagos, hanem szubjektív, értékítéletekkel teli, és azért készül, hogy lássátok, hogy más emberek (ez esetben a nézőink) hogyan gondolkodnak a világról, milyen eszméket vallanak, illetve világnézettel rendelkeznek. Ezt a sorozatot hallgatva kicsit kiszakadhattok a véleménybuborékotokból, és olyan gondolatokkal találkozhattok, amelyekkel nem feltétlenül értetek egyet.

Ebben a részben Zelnik Mózessel készítünk interjút a centrista liberalizmusról.

1. Első kérdésem, hogy mit jelent az, ha valaki centrista liberális? Alapvetően a liberálisok kulturális és társadalmi értelemben baloldaliak, gazdaságilag pedig jobb. Mitől lesz valaki centrista liberálisként?

Szeretettel köszöntök mindenkit, Szia Robin! Mielőtt belevágnék a mondandómba, fontos leszögeznem azt, hogy nem minden centrista-liberális ember gondolkodik ugyanígy, rendelkezik ugyanezekkel a nézetekkel, mint én, de mindenképpen említeni fogom, mikor egyes kérdéseknél esetleg eltérnek nézeteink a szintén, magukat centrista liberálisnak valló társaimmal.

Nos, a kevésbé elterjedt nevén liberálcentrizmus, avagy centrista liberalizmus, a mérsékelt baloldali liberalizmus elveire építi nézeteit, úgy ahogy a nevében is hasonló a kettő. Tehát általánosan értelmezhetőre lefordítva: Ez egy olyan a mérsékelt baloldalhoz közel álló ideológia, amely nagyon lebutítottan megfogalmazva arra a gondolatra épül, hogy ,,Mindenki azt csinál, amit csak szeretne, addig, amíg azokkal másoknak nem árt”. Úgy ahogy nagyon jól mondtad, a liberálisok kulturális, és politikai ideológiai értelemben baloldaliak, viszont gazdasági értelemben a jobboldal felé húznak. Fontos kiemelni, hogy e kettő dolog nem minden esetben függ össze, azaz egy liberális ember is kedvelheti a tervgazdaságot, vagy a korporativizmust, illetve egyéb harmadikutas gazdasági rendszereket, de ez kevésbé jellemző. Azt hogy egy alapvetően liberálisan gondolkodó emberből hogyan lesz centrista, általában 2 fő ok határozhatja meg. Az első, a baloldalból való kiábrándulás. Sok centrista liberális ember véli úgy, hogy a politikai oldalakhoz való tartozás, és ragaszkodás idejétmúlt, a 21. századra már teljes értelmét vesztette, mivel társadalmi megosztottságot szül, és a mai világban a progresszív nézeteinkből fakadóan nem ebben látjuk a jövőt. A második ok az, amikor olyan mérsékelt, és más ideológiákkal szemben megengedőek az adott személynek a nézetei, hogy azonban még mindig a liberalizmus alapköveire épül a világnézete, de vannak olyan liberális törekvések amikkel ezesetben az adott személy nem ért egyet, vagy vannak olyan nem liberális törekvések, elképzelések, amikkel viszont egyetért. De ez a mai világban szerintem teljesen elképzelhető, mivel úgy vélem, hogy senki sem tud egy adott ideológiával százszázalékosan azonosulni, hiszen az emberek különböznek. Mellesleg megjegyezném, hogy én e kettő fő ok közül mindkettő ok rám illeszkedése miatt vallom magam centristának.

2. Hogyan alakult ki a 20. és 21. század politikai centruma?

Nos, mint hogy azt mind tudjuk, a második világháború végén, Németország, és Japán legyőzése után, a nyugati szövetségesek, és a Szovjetunió között elkezdődött a hidegháború. A fasiszták hatalomgyakorlásának végetvetése után, már csak két fő ideológia maradt képviselve világhatalmak által: a nyugateurópai szövetséges államok, illetve az USA által képviselt Liberalizmus, és a keleti, a második világháborúból vesztes oldalon kikerült államok, illetve a Szovjetunió által képviselt marxista kommunizmus. És mint hogy azt szintén tudjuk, a hidegháborúból a nyugati erők kerültek ki győztesen, a Szovjetunió felbomlása által. Ezek az események leforgása után fogalmazhatunk úgy is, hogy a 20. századi ideológiák közti harcokból a liberalizmus került ki győztesen, ezáltal a politikai centrum a Liberalizmusból örökölte legtöbb nézetét. Pont ezek a dolgok miatt van az, hogy sok olyan dolog, ami régbe visszanyúlóan a liberalizmus törekvése volt, ma már társadalmi normává vált. Ilyenek például a szólásszabadság, a törvény előtti egyelőség, az emberi jogok tisztelete, sőt még a kapitalizmus minél szélesebb körben való elterjesztése is. Szóval röviden összefoglalva, ha nem a liberalizmus került volna ki győztesen a 20. század ideológiai ,,háborújából”, akkor ma teljesen más dolgokat tartanánk normálisnak. Teljesen más dolgok lennének a társadalmi normák amiket követnénk.

3. Csak liberálisok lehetnek ma centristák, vagy más ideológiák is képviselhetik ezt a pozíciót?

Természetesen nem csak a liberálisok lehetnek ma centristák, ámbár ahogy az imént említettem, a legtöbb nézetét, vélekedését a politikai centrum a Liberalizmustól örökölte. A centrizmusra jellemző hogy túlnyomó többségben mérsékelt ideológiákat foglal magába. Természetesen itt is akadhatnak kivételek, de azoknak a jelentősége elenyésző a többihez képest. Legfőképpen a centrumban tartózkodó ideológiáknál beszélhetünk a liberálcentrizmuson kívül centrista- szocializmusról, centrista-ökonomizmusról, illetve centrista-szociáldemokratizmusról, de ne felejtsük el, hogy mérsékelt jobboldali ideológiák is ugyanúgy képviselve vannak a centrumban, ezért beszélhetünk centrista-konzervativizmusról, és centrista-nacionalizmusról, is.

4. Hogyan viszonyul egy centrista liberális a valláshoz és a hagyományokhoz?

Kezdem a vallással, és utána folytatom a tradíciókkal. Személy szerint én gyakorló görögkatolikus voltam születésemtől kezdve körülbelül 11-12 éves koromig, de már egy jó ideje ateista vagyok, ami semmiképp sem összekeverendő az antiteizmussal. A legkorrektebben módon ezt úgy tudnám körülírni, hogy az Istenbe vetett hitem hiányos, de semmiféleképpen sem tagadom Isten létét. Azonban az összes liberálcentrista nevében nem tudok beszélni, mivel az emberek hitvilága, hithez, és valláshoz való hozzáállása egyénenként eltérő. Viszont egy racionális átlagot felállítva a legtöbb liberálcentrista vagy Teista, Ateista, vagy Agnosztikus. Természetesen viszont ugyanúgy megfordulhatnak Antiteisták, Deisták, vagy Panteisták is a képletben, de ez szintúgy kisebb arányban jellemző. A tradíciókhoz, másnéven hagyományokhoz bizonyos szempontokból maximálisan elfogadóan viszonyulunk, addig a pontig, amíg annak törekvései nem mennek szembe a liberális törekvésekkel. Tehát ha a keresztény Európában rég óta kialakult családi képet erkölcsi hagyománynak vesszük, akkor azzal a liberális gondolkodásunkból fakadóan nagyrészt nem értünk egyet, mivel a Liberalizmus egy fontos alapköve az, hogy szexuális orientációból, nemből, rasszból, adódó társadalmi különbségeket megszüntesse. Azt hogy nagyrészt, azért említettem, mivel van olyan Centrista liberális réteg, aki ebben a kérdésben a konzervatívabb utat választja, tehát nem ért egyet az általam imént említettekkel.

5. Mi a véleményed centrista liberálisként az államról? Milyen beleszólása legyen egy államnak a mindennapi életbe és a gazdaságba?

Nos, én erősen úgy vélem, hogy az államnak is kell szerepet vállalnia a gazdaságban, de mindezt korlátozott keretek között. Tehát az állam szerepét a piac természetes önszabályozásába erősen ellenzem. Ezek alatt az árak befagyasztására gondolok, mivel ez egyes esetekben teljesen felforgathatja a piac természetes működését. Azonban, hogy az állam vállalatokat, földeket, ingatlanokat birtokoljon a közszolgálatok működtetése, és a közszolgálati munkavállalók kifizetése érdekében, abszolút támogatom. (Pl. rendőrség, illetve állami kézben lévő korházak, stb.) Illetve az állami gazdaságpolitika elhatározásával és működtetésével is abszolút egyetértek addig a pontig, amíg az nem megy a nép kárára. (pl. sokkal több pénzért rosszabb minőségű árut vásárolni egy adott országtól, csakis azért, hogy gazdasági kapcsolat alakuljon ki a két ország közt) Ezesetben is természetesen vannak olyan liberálcentristák, akik piac orientáltabb/kapitalistább gondolkodással rendelkeznek, de előfordulnak olyanok is, akik sokkal több szerepet adnának az államnak a piacot igazgatni, ez is egyéntől függ.

6. Mit gondolsz a kapitalizmusról? Centrista liberálisként elfogadhatónak tartod a neoliberalizmus kapitalizmusát? Libertáriusok szerint pl. a neoliberális gazdaságpolitika felszámolta egyes helyeken a mélyszegénységet. Egyetértesz a neoliberalizmussal, vagy inkább csak simán a piacgazdaság pártján állsz, amelybe néha beleavatkozik az állam is azért, hogy ne boruljon fel az egyensúly?

Én személy szerint ebben a kérdésben is a mérsékeltebb utat képviselem, tehát a kapitalizmust abszolút elfogadom, mint az állam gazdasági rendszereként addig, amíg a vegyesgazdaság keretei között marad. Tehát ha elhajlik már annyira a kapitalizmus irányába, hogy például az állami kórházak is megszűnnek létezni, ezáltal magánkézbe kerülnek, azzal már csak azért sem értek egyet, mivel feltételezetten az anyagilag közép, és alsóosztályban élőknek annyira sem érné meg, hogy a legtöbben képtelenek lennének finanszírozni az egészségügyi ellátást, ami egy létszükséglet, tehát az ember számára nélkülözhetetlen. Az egy másik kérdés, hogy egyes országokban ezek az állami szervek milyen minőségű szolgáltatást tudnak nyújtani, de erről én most nem szívesen beszélnék. A neoliberalizmussal, és most fontosabbnál is fontosabb kiemelni, hogy én személy szerint nem értek egyet, mivel sok centrista liberális egyetért. Mint hogy azt az előző kérdésre adott válaszomban is említettem, én nem értek azzal egyet, hogy az államnak semmilyen szerepe ne legyen. A világbank kutatásai szerint 1980, és 1998 között az abszolút szegénységben élők száma 1,4 milliárdról 1,2 milliárdra csökkent. Vannak, akik ezt pusztán az idő telésének, és a véletlenek eredményének titulálják, viszont vannak, akik ezt az országok piacbarát, egyre a piacgazdaság felé orientálódó politikájának eredményeként kezelik, többek közt én is.

7. Mit gondolsz az alapvetően baloldali, egalitárius, avagy egyenlőségelvű kezdeményezésekről, mint a gender vagy az LMBTQ?

A pontos okairól ezeknek a kezdeményezéseknek most szeretnék pár szót ejteni, hogy érthető legyen, mivel szerintem fogalmazhatok úgy, hogy ez az a kérdés, ami a különböző fajta liberálisokat a legjobban megosztja egymástól. Ezek a kezdeményezések nagyon sok üzenetet, törekvést foglalnak magukba, ezért nem olyan egyszerű a képlet, hogy ,,Engedjük-e hogy a homoszexuálisok házasságot kössenek, vagy sem” habár ezt véljük sokan a legfontosabb üzenetének az LMBTQ+-nak. Az utóbbiak fontosságát azért sem szeretném nyomatékosítás nélkül hagyni, mivel e kettő, azaz a gender filozófia, és az LMBTQ+ egy pontban eltérnek egymástól álláspont értelemben. A gender studies véleményét képviselő liberálisok úgy vélik, az emberek nemi identitását a kultúra, a nevelés, a fizikai adottságok, és a társadalom határozza meg. Az LMBTQ+ véleményét osztók viszont úgy vélik, hogy ezek csak szimpla külső ráhatások, amik nem befolyásolhatják egy ember nemi identitását, mert azzal születni kell, tehát nem változtatható csak úgy. A gender studies gondolatát folytatva az emberbe nem csak belenevelhető külső ráhatások által a társadalmi nem, azaz a gender, és a szexuális orientáció, de ki is nevelhető belőlük, amit sokan a mai napig úgy gondolnak, hogy lehetséges. Azért érzem nagyon fontosnak ezeket tisztázni, mert nem szeretnék egyetlen nagyra tartott liberális álláspontot sem kihagyni. Én személy szerint e kérdés kapcsán az LMBTQ+ véleményét képviselem, és büszkén állíthatom, hogy túlnyomó többségben a többi liberális társam is hasonlóan vélekedik. Viszont szeretnék szót ejteni a mérleg másik oldaláról is, amiben a társadalmi negatívumok halmozódnak fel, mivel sajnos van belőlük is egy pár. Vannak egyes helyek a világban, ahol a liberalizmus sokak által fogalmazottan ,,túllőtt a célon”, tehát az eredeti céljait már rég elérte, és már kezd elnyomó ideológiává válni, ami mások kárára megy. A leghíresebbeket említve, például a legtöbb amerikai film csak akkor lehet Oscar jelölt, ha van benne pár azonos biológiai nemű ember, akik csókolóznak, illetve egyes munkahelyeken már csak azért is felveszik az embert, ha homoszexuális, mivel nem szeretnék, hogy úgy érezzen, hogy ennek ellenére nem vették fel, annak ellenére hogy nem felelt meg a felvételi követelményeknek. Nos, azt bátran kijelenthetem hogy ezekkel liberális centristaként abszolút nem értek egyet, mivel erősen úgy vélem, hogy a liberalizmus alap törekvéseit, céljait nézve, ez az ideológia csak addig kellene hogy harcoljon céljai eléréseiért, ameddig ki nem alakul a társadalmi egyelőség a különböző rasszú emberek közt, a különböző biológiai és társadalmi nemű emberek közt, a különböző szexuális orientációjú emberek közt, és kialakuljon a teljes törvény előtti egyelőség az adott ország polgárai számára, hogy csak a liberalizmus társadalmi törekvéseit említsem.

Nagyon szépen köszönöm a szereplési lehetőséget a videóban Robinnak, és az Ideológiák Tárháza csapatnak, a nézőknek pedig a megtisztelő figyelmet. Sziasztok!

–

Köszönjük az interjún való részvételt Mózesnek, a hallgatóknak pedig a figyelmet.

Amennyiben ti is szeretnétek egy hasonló videóban nézeteiteket, filozófiátokat, vallásotokat bemutatni, írjatok e-mailt nekünk az ideologiaktarhaza@gmail.com címre, tárgyként adjátok meg a témát, amiről beszélni szeretnétek, illetve néhány sorban vezessétek fel nekünk.

További információkért ismételten ajánljuk a videó leírását, illetve a komment szekcióban való böngészést és kérdezést.

Sziasztok!